A KL Színház Balatonhenyére költözve, a PAJTA PROGRAMNAK köszönhetően programokkal tölti fel Balatonhenye egykori általános iskoláját. Ez a KáLi Kultúrpajta színhelye. Sokszor elmondtuk már, de sosem elég hangsúlyozni, hogy a KáLi Kultúrpajta programjainak főszervezője a KL Színház. A Pajta Program eseményei a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program részeként valósulnak meg.

A nyár folyamán lezajlottak a ‘GYERTEK ÁT’ – henyei beszélgetések, mely alkalmakon a báb műfaját és a szakmát próbáltuk bemutatni az érdeklődőknek. Úgy éreztük, talán ösztönző lehet egy összefoglalás azoknak, akik eddig csak szemeztek programjainkkal, de végül, valamiért még sem jöttek el. Íme egy fotókkal tarkított összegző jellegű beszámoló a “GYERTEK ÁT” – henyei találkozások eseményeiről.

Meggyőződésünk, hogy a kortárs bábszínházzal lehet élményt adni és közösséget építeni, itt, helyben. A bábszínház ugyanis korhatárok nélküli műfaj. Éppen ezért 2023. májusától szakmai előadásokra, beszélgetésekre hívtuk a helyi közösség tagjait. Az alkalmak központjában a bábművészet áll; a báb nem korosztály, hanem műfaj. Itt a hazai bábműveszet ismert és elismert alkotóival beszélgetünk, akik közül számosak a Bakony-Balaton régióban élnek, vagy sok szállal kötődnek a térséghez.

Az első alkalommal BORÁROS SZILÁRD volt vendégünk, aki mesélt arról hogyan lett belőle bábtervező, hogyan áll neki egy munkafolyamatnak, mit kell tudnia egy bábnak. Szerencsére bábokat is hozott magával Szilárd. A hallgatóság nagyon örült, amikor végre megmozdultak az addig csak lógó tárgyak.

A következő alkalommal LEHŐCZ ZSUZSI és TAKÁCS DÁNIEL színész házaspár kreatív zenei gyakorlatokkal örvendeztettek meg minket. Rögtönzött henyei ütős csapat alakult. Sőt a végén Takács Dani egy érdekes kísérletet is megmutatott nekünk. Mire képes egy cérna, vállfa, és egy ceruza.

Harmadik alkalommal BARTAL KISS RITA ÉS SZEGEDI KATALIN voltak vendégeink a KáLi Kultúrpajtában. Saját életútjukról is beszélgettünk, és arról az érdekes kapcsolatról is, amikor egy illusztrátor és író alkotása színpadra kerül. Hogyan lehet megtervezni ugyanúgy a bábokat, hol jön el a komprumisszum ideje. Sőt, a beszélgetés végén a beszélgetésen elhangzott információkból álló kvízt is kitölthettek a hallgatók, így egy henyei lakos gazdagabb lett egy Szegedi Kati képpel.

Augusztusban a Zirónó Bábszínházzal beszélgettünk még. Pfeifer Zsófia és Varga Péter mindent elmeséltek arról, amit csak egy családi bábszínházról tudni érdemes. Nemcsak arról, hogy milyen egy családnak, amikor a saját házuk egyben egy bábszínház is, de milyen ez egy falusi közösségnek. Éreznek e ezzel kapcsoltaban feladatot, felelősséget.

Utolsó beszélgetésünk a báb mozgatásáról szólt. Markó Róbert tartott egy rövid összegzést arról, milyen mozgatási irányok, típusok léteznek, majd a KL Színház két színésze CZÉH DÁNIEL és MARKÓ-VALENTYIK ANNA gyakorlatban is megmutatták a mozgatási lehetőségeket. Sőt a résztvevők is kipróbálhatták a bábokat.

Természetesen a feltett kérdésekre is válaszoltunk, rengeteg történetet meséltünk arról mit gondolnak az emberek egy bábszínészről, hogyan néznek előadást a gyerekek és a felnőttek, és arról, milyen elementáris erővel szűnik meg minden aggály, ha a mozgatók és színészek profin dolgoznak.

Zsóka néni, akiről a Szőlővirág ünnep kapcsán már sokszor meséltünk, most is meglátogatott minket, és zongoraszóval hívta a lakosokat. Még tárgyanimáció improvizációt is létrehoztak a színészek, miközben Zsóka néni zongorázott.

Az eseményeknek az is fontos eleme volt, hogy a szeptemberi szüreti felvonulásra báb készüljön. Arra jutottunk, hogy Balatonhenye címervédő oroszlánjait hívjuk életre, így Boráros Szilárd ezeket az alkalmakon mindig dolgozott a háttérben. A résztvevők láthatták, hogyan épül fel a munkafolyamat, hogyan készül egy úgynevezett vonulós báb. A szüreti felvonuláson két bábszínész mozgatja majd őket elsősorban, de a helyieknek is lesz lehetőségük kipróbálni.