Szeptember közepén ünnepelte a Szatmárnémetiben működő Északi Színház Harag György Társulatának Brighella Bábtagozata 20. születésnapját. Megtisztelő volt, hogy a két napos eseménysorozatban mi is résztvehettünk. Nemcsak egy, de rögtön négy előadásunkkal. Hogy hogyan éreztük magunkat, és hogyan fogadták a szatmáriak a KL Színház előadásait, arról számolunk most be.

2023. szeptember 15-én délután útnak is indult a csapat egy része. Autó megtankolva, négy előadás díszlete benn, lejátszási lista élesítve. A hosszú út gyorsan eltelt, a határon zökkenőmentesen átjutottunk és pillanatok alatt megérkeztünk az éppen újuló, szépülő Szatmárnémetibe.

“Az elmúlt pár évben többször jártam Szatmárnémetiben a Bóbita Bábszínházzal, általában a Partiumi Magyar Napokon léptünk fel. Minden alkalommal történt valami izgalmas esemény, jó színházi találkozások. Az évek alatt érzékelhető volt a város fejlődése, a közterek szépülése, és ebben az évben különösen szembetűnő volt a hirtelen változás. Izgalmas, pörgős várost ismerhettünk meg, sok jó étteremmel és klubbal, jó kávé, finom ételek és barátságos fogadtatás. Különösen figyelmesek voltak a szállódában, ahol egy rendezvény miatt ügyeltek arra, hogy kapjunk egy másik szobát, hogy tudjunk pihenni. Összességében elkényeztetett bennünket a város.” – mesélt Dani.

A bábtagozat vezetője Nagy Regina fogadott minket, később megismerkedtünk családjával is. Mindenképpen készülni szerettünk volna a másnapi előadásokra, így a csodás szatmári pálinkát éppenhogy csak megkóstoltuk. Egy gyors vacsora mellett átolvastuk a szövegkönyveket, és nyugovóra tértünk.

Másnap reggel átparkoltunk a bábszínház épületéhez. “A bábszínház gyönyörű épületben van, nagyon ízlésesen berendezett terekkel, ami mind a nézők és a színészek kényelmét szolgálja.” – emlékszik vissza Dani. Kis parkolási mizéria után be is bepakoltuk legújabb előadásunk, a Malac és Liba díszletét a Brighella Bábtagozat színháztermébe. “A színházterem felszereltége nagyon praktikus, stúdiótermi körülmények, ahol sok néző elfér, mégsincs zsúfolt érzése az embernek. Nagyon jó játszóhely, a színpad és a nézőtér szinte egymásba folyik, így könnyű a nézőkkel együtt lélegezni. Külön köszönet a helyi műszaknak, akik pillanatok alatt előteremtettek minden szükséges eszközt, lámpát, hangosítást, amire szükségünk volt.” – üzeni Dani. Nagy megnyugvásunkra, az aznap hajnalban induló Berta Csongor kollégánk is megérkezett. (Csongor, vagyis Bongor előző este még a Budapest Park színpadán csapott egy bulit.)

Miután a nézők teljesen megtöltötték a nézőteret, kezdetét vette a Tóth Krisztina könyvsorozata alapján íródott előadás. Cseri Hanna rendezése, Berta Csongor és Czéh Dániel játéka elvarázsolta a nézőket. “Nagyon meghitt, intim színházi tér volt, ahol játszottunk, ami a mi a előadásunk szempontjából tökéletes. A helyi technikusok nagyon profik és segítőkészek voltak, úgyhogy minden gördülékenyen ment.”– erősítette meg Dani benyomásait Csongor. A nézőtéren lehetett érzékelni, hogy a gyerekek mellett az apukákat meglepetésszerűen érte az előadás. A fiúk is érezték ezt. “Sok felnőtt nevetést hallottunk előadás közben. Egy férfi előadás után odajött és azt mondta, hogy ő bárhová elutazik szívesen, csakhogy lásson még más előadásokat is tőlünk. Szerintem erről ismerhető fel, ha valami minőségi, hogy az előadásnak van egy olyan rétege is, ami a felnőtteket is nívósan tudja szórakoztatni.”– mesélte Csongor. Az előadás után a gyerekekkel együtt pakoltunk el.

A munkát egy kicsi séta és ebéd követte. Csongor szerint; “Szatmárnémeti egy nagyon békés, élhető városnak tűnik. Emlékeztet a szülővárosomra, Szabadkára. Kábé ugyanannyi lakosa van és az építészeti stílusok is hasonlóan keverednek. Kevés időt töltöttem Szatmárnémetiben, de a város hangulata, lüktetése otthonos volt, mintha már csomószor jártam volna ott.”

A legfrissebb előadásunkat a legrégebbi előadásunk követte. Ezen az estén hatvanhatodik alkalommal játszottuk az Anyajegy című előadást.

“Az első perctől azt éreztem, hogy a nézők nagyon kíváncsiak, nagyon örülnek, és pontosan tudják mire ültek be. Kicsit furcsa és természetesen jóleső is volt, hogy ekkora szupportálás áradt felém az első pillanattól. És nagyon boldog voltam, hogy több nézővel is tudtunk utána beszélgetni, nem csak a saját élményeikről, a szülőségről, hanem az előadás bábos részeiről is. Ez azért volt számomra nagyon fontos, mert lassan nyolc éve játszom ezt az előadást, és úgyérzem nem tudom objektíve megítélni mennyire érezni rajta egyfajta avittságot és mennyire “kevés” a benne felmutatott bábos tudás, technika. Mai fejjel, ennyi idő után azt érzem hozzá kellene nyúlni, modernizálni, továbbfejleszteni kellene ezt az előadást. Örültem, hogy egyelőre még a kollégáimat is sikerült meglepni egy-egy – az ő szavaikkal mondva – virtuóznak ható pillanattal.” – mondta el Markó-Valentyik Anna.

Ezen az estén sem engedtük el magunkat. Na jó, egy elképesztően szuper helyre beültünk, ahol mondjuk üvöltött a minimál, de mi kitartóan olvastuk a másnapi előadás szövegkönyvét. A pultos, aki még a délutáni kávé vásárlás alatt invitált minket estére, csodálkozva nézte, hogy szombaton este dolgozunk nála. Hamar megsejtette, hogy színházi emberek vagyunk, mivel régen ők üzemelték a színházi büfét. Szóval a buli hangulatú felkészülés a legjobb helyen történt!

Másnap rengeteg időnk volt, így arra jutottunk, hogy nem ártana egy kicsit úrrá lenni a busz hátuljában uralkodó káoszon. Hát kipakoltunk és egy új rendszer szerint bepakoltunk. De a SÁRKÁNYÖLŐ SEBESTYÉN című előadásunk díszletét már a Tűzoltótoronyhoz vittük. Gyors bepakolás és hangpróba után, már játszottuk is a nyáron legtöbbet játszott előadásunkat. Délután már csak Czéh Dánielnek kellett tartania magában a lelket, hiszen A KISGÖMBÖC című egyszemélyesével szórakoztatta az egybegyűlt felnőtteket. “Egy színházhoz szokott közönséggel találkoztunk, akik sokat nevettek, reagáltak az előadásokra. A felnőttek különösen élvezték a bábelőadásokat, még a gyerekeknek szólókat is, sokat nevettek, és utána elismerő visszajelzéseket kaptunk. A Malac és Liba előadást követően sok olyan pozitív kritikával találkoztunk, amiben az apró poénokra, felnőtteknek szóló kikacsintásokra reagáltak a nézők.” – emlékszik vissza Dani.

Miután mindenkitől elbúcsúztunk hazafelé vettük az irányt. A tank tele, díszletek és bábok az új helyükön, lejátszási lista beüzemelve. Gáz.

Nagyon boldogok vagyunk, hogy a Szatmárnémeti Brighella Bábtagozattal ünnepelhettünk. Csodás vendéglátóink voltak, akik mindent megteremtettek, hogy mi a lehető legjobban tudjuk végezni a munkánkat. Minden munkatársnak nagyon köszönjük ezt az élményt! Szívből kívánunk még egyszer SOK BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! És még százszor ennyit!

Czinzel László és kollégája fotóit is van szerencsénk megosztani Veletek!